Az IC/BPS diéta kialakítása

Az IC/BPS betegségben szenvedőknek akkor is érdemes életmód-változtatással is segíteniük a gyógyulást, ha a tünetek súlyossága miatt más terápiában is részesülnek. Mindennek egyik központi eleme a megfelelő étrend kialakítása.

A diéta alapköve azon élelmiszerek kerülése, amelyek húgyhólyagot irritáló anyagokat tartalmaznak. Ennek betartása ugyanis enyhítheti a tüneteket.

Mivel az egyes emberek döntően másképp reagálnak egy-egy élelmiszerre, általános, mindenkinél ugyanolyan hatékonyan működő diéta nem létezik. Ugyanakkor, mára már elég tapasztalat gyűlt össze a betegek részéről ahhoz, hogy össze lehessen állítani egy listát azokból az élelmiszerekből, amelyek az esetek döntő többségében nem okoznak panaszokat, s azokat, amelyek a legtöbb problémát váltják ki.

Akad néhány olyan általános érvényű tanács, amelyeket megfogadva könnyebb alkalmazkodni a megváltozott egészségi állapothoz. 

  1. Célszerűbb naponta többször és keveset enni, mint egy vagy két alkalommal rengeteget.
  2. Mindig érdemes felírni (naplózni) mit ettünk és ittunk.
  3. A legtöbb beteg gond nélkül fogyaszthat rizst, krumplit, tésztát, húst, halat, illetve a zöldségek legnagyobb részét. Már ezekből is tápláló, teljes értékű, finom ételeket lehet készíteni.
  4. A legtöbb esetben panaszokat okoznak a koffeintartalmú, az alkoholos, és a szénsavas italok, a csípős ételek, a csokoládé, a tejföl, a joghurt, a szója, a zöldségek közül a paradicsom és számos gyümölcs.
  5. A legtöbb gyógynövényből készített főzet, illetve tea szintén irritációt okoz, ezeket még akkor is érdemes elkerülni, ha néhány internetes forrás kifejezetten javasolja őket.
  6. Érdemes mindig elolvasni az egyes élelmiszerek címkéit. Minél kevesebb összetevőt tartalmaz egy adott termék, annál biztonságosabb a fogyasztása. Egyes tartósítószerek – például a nitritek – is panaszokat okozhatnak; ilyenek találhatóak többek között sok felvágottfélében.
  7. A vitaminok közül a nagy adag C vitamin (több, mint napi 500mg) és a B-vitaminok válthatnak ki panaszokat. Érdemesebb a kombinált vitaminkészítmények, táplálék-kiegészítők helyett a kérdéses hatóanyagokat külön-külön tartalmazó termékeket megvásárolni.
  8. Ha az IC/BPS mellé más ételallergia, intolerancia, érzékenység is társul, az érintett ételeket szintén kerülni kell.

A biztonsággal fogyasztható élelmiszerek választékát úgynevezett eliminációs diéta segítségével lehet kikísérletezni.

Hogyan működik az eliminációs diéta?

Az eliminációs diéta során valamennyi olyan élelmiszert iktassunk ki az étrendünkből, amelyek sokaknál panaszokat okozhatnak (lásd az alábbi listát). Lényeges, hogy kizárólag a javasolt étrendet kövessük, odafigyelve a készen vásárolt ételek összetevőire is. Ha kitartó, szigorú diéta mellett elérték a teljes tünetmentességet, kezdjük el a „gyanús” ételeket apránként ismét beiktatni az étrendünkbe. (Ezt hívják táplálék terhelésnek, vagy provokációs szakasznak.) Vezessünk táplálkozási naplót, és jegyezzük fel, mikor jelentkeztek ismét a panaszok. Ha a panaszokat kiváltó ételt sikerül így azonosítani, azt egyszer s mindenkorra ki kell zárni az étrendből.

A legnagyobb eséllyel a következő élelmiszerek váltanak ki panaszokat az IC/BPS-ben szenvedőknél, így nagy valószínűséggel kerülendők:

  • alkoholos italok
  • koffeintartalmú italok (kávé, fekete és zöld tea)
  • szénsavas üdítőitalok
  • ananász, eper, narancs, grépfrút, szőlő, alma, illetve az ezekből készült italok
  • minden ecetes vagy savanyított étel (pl. savanyú káposzta, kovászos uborka)
  • paradicsom, illetve az abból készült ételek, szószok (mint a ketchup)
  • szója tartalmú termékek
  • csokoládé (a fehér csokoládé kivételével)
  • nagy mennyiségben a cukros ételek, sütemények
  • mesterséges édesítő- és tartósítószerek
  • erős paprika, illetve minden csípős, vagy erősen fűszeres étel (a kerülendő fűszerek: bors, paprika, chili, curry, de a vanília, fahéj és szegfűszeg is)
  • bármilyen gyógytea, illetve gyógynövény kivonat

A diéta során az első négy hét során kerülni kell az imént írt élelmiszereket, valamint minden más olyan ételt, italt is, amelyről tapasztalataink alapján úgy sejtjük, fogyasztása fájdalmakat okoz. A tünetek ugyanis az étrend megváltoztatásának hatására csak lassan enyhülnek.

Ezt követően lehet az elhagyott élelmiszerek fogyasztásával egyesével próbálkozni. A tesztelés minden esetben három napig tartson.

Első nap a kérdéses dolgot csak nagyon kis mennyiségben fogyasszuk.

Ha nem jelentkeztek panaszok, második nap növeljük a mennyiséget.

Ha továbbra sem romlott az állapotunk, harmadik nap próbáljuk ki azt a mennyiséget, amelyet egyébként is fogyasztanánk.

Ha a kérdéses élelmiszer nem okozott problémákat, azt a továbbiakban nyugodtan ehetjük, ihatjuk.

Enyhe tünetek esetében az adott dolgot kis mennyiségben, ritkán vegyük magunkhoz.

Ha heves tünetek jelentkeztek – ezt érdemes bőséges vízivással enyhíteni –, az adott élelmiszert a továbbiakban nem szabad fogyasztani.

Akkor se essünk kétségbe, ha a kedvenc ételeinket a tiltólistán találjuk! Minden IC/BPS-beteg másképp reagál az egyes élelmiszerekre, és nem elképzelhetetlen, hogy mégsem kell lemondanunk a vágyott ételről, italról. (Olyan IC/BPS-páciens is van, aki gond nélkül ihat kávét, holott az a legtöbbeknél fájdalmakat vált ki.) Legyünk azonban türelmesek: mindig tartsuk be az eliminációs diéta lépéseit, és minden új dolgot három napon át teszteljünk!

Érdemes azt is feljegyezni, az egyes élelmiszerekből mikor melyik márkát vásároltuk meg. A különböző gyártók termékeinek adalékanyag-összetétele ugyanis eltérő lehet; előfordulhat, hogy nem maga a kérdéses élelmiszer, hanem annak csak egy adott formája, kiszerelése okoz panaszokat.